2011. január 13., csütörtök

Különleges pillanatok

A mai nap ismét megerősített abban a tudatban, hogy a gyerekek és az óvonői pálya az amit csinálni akarok.

Decemberben teljesen véletlenül egy mesét olvastam fel a csoportban, aminek a címe: "Az ehető ház" volt. Gondolom nem kell mondanom kik laktak benne? Hát persze, hogy Manófalvi Manó, Mazsola és később Tádé. Azóta Mazsola lázban ég a csoport. Egyszerűen nem tudnak betelni vele. Karácsonyra megvettük mind a 3 könyvet, és minden nap egy mese alvás előtt csakis Mazsola lehet. Sikerül venni egy plüss Manócskát is. Tegnap pedig sok utánajárás után megvettem a  másik főszereplőt. ŐT. Gyönyörű.


Tehát ma bevittem és a kolléganőmmel elbáboztuk, hogy Manócska csomagot kap.... és előbújt Mazsola. Azt az örömöt amit az arcukon láttam.....igazából, nem is tudom leírni.

2 megjegyzés:

  1. Jujj, ráz a hideg.
    De szuper lehetett. Ilyenkor úgy sajnálom, hogy külsős szemmel az ember nem lehet ott.
    Ügyik vagytok.

    VálaszTörlés
  2. Igen, leírhatatlan!!!
    Bár ha felnőttek is néznének biztos más lenne. A gyerkőcök előtt nincs mit szégyelni, míg egy felnőtt lehet hogy furcsán nézne rám. :)

    VálaszTörlés

Hasonló bejegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...